A község Tolna, Somogy és Baranya megyék találkozásánál fekszik, és egy domboldal lankáján nyúlik végig, a Hábi-csatornától keletre.

Bemutatkozás

A település:

A község Tolna, Somogy és Baranya megyék találkozásánál fekszik, és egy domboldal lankáján nyúlik végig, a Hábi-csatornától keletre.

Erzsébet ifjabb királyné 1289-ben Micon fiainak és néhány nemesnek ajándékozta a területet hálából, mert nagy szolgálatot tettek neki, amikor férje, László király a nyúl-szigeti apácákhoz záratta. 1328-ban Rácz Tőttősnek nevezik a birtokot. Hogy a különféle hadak vonulását elkerüljék, Tőttős lakói a mai Baranya-csatorna felé húzódtak, messze az országúttól. 1582-83-ban 13 ház volt a faluban.

A török kiűzésének idején a falu lakóit igen sokszor háborgatták. 1833-ban magyar és német ajkú település. A talaj termékeny, nagy legelők voltak ezen a vidéken, szőlőiben jó vörösbort termeltek, sokan méhészettel foglalkoztak. A község neve Csikós Tőttős volt. De Alsó-Csikó néven is említik. Nevét nem a csikósból, inkább a csíkból kapta, ami nagyon sok volt a környék mocsaraiban. A települést többször árvízveszély fenyegette, s a lakosság, hogy megvédje az esetleges katasztrófától, magas töltéseket épített. Feljegyzések tanúskodnak arról is, hogy akkoriban Töltésnek nevezték.

A faluban, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, ekkor a lélekszáma 1300 körül volt, amely mára 951 főre fogyott. Nemzetiségi összetételére jellemző a német, cigány, kevés számú román, cseh és szlovák jelenlét. Vallása főként római katolikus, evangélikus és kisebb hányad református, illetve metodista.

A községben jelentős számú (30 körül) vállalkozás működik. Többségük a kereskedelemhez, szolgáltatásokhoz, illetve a mezőgazdasághoz köthető. Nagyobb foglalkoztató a Kaposszekcsői Mezőgazdasági Rt., amely a csikóstőttősi sertéstelepen helybelieket foglalkoztat.

Az önkormányzat állandó jelleggel alkalmaz közcélú, közhasznú közmunkásokat, valamint támogatással dolgozókat. Ennek köszönhetően nagymértékben csökkent a községben a munkanélküliség, ma 5% körül mozog.

A településen önálló polgármesteri hivatal 1992. január 1-je óta, a német kisebbségi önkormányzat pedig a 2002. évi választások óta működik. Az önkormányzat legfontosabb feladatának tartja a falu népességmegtartó erejének fenntartását, ezért az elmúltévekben több mint 110 millió Ft-ot fordítottak felújításokra, fejlesztésekre. Megszépült a Hunyadi tér, korszerűsítették a közvilágítást, felújították az iskolát és a hivatalt, informatikai és könyvtárfejlesztést hajtottak végre, de jutott pénz a község rendezési tervének elkészítésére és csapadékvíz elvezetésére is. Régi óhaj valósult meg, amikor elkészült a faluház, benne a kialakított teleházzal, amely 2003 áprilisától szinte teljes kapacitással működik; a könyvtárban 3000 kötet közül válogathatnak a szellemi felfrissülésre vágyók.

A település önkormányzata az iskolát és óvodát intézményirányító társulási formában a kaposszekcsői és jágónaki önkormányzattal közösen működteti. Helyben az óvoda és az alsó tagozat található, a felső tagozatos diákok Kaposszekcsőre járnak. A gyermekek részére napközit, az idős embereknek pedig szociális étkeztetést biztosítanak. A község háziorvosa még másik két falu betegeit is ellátja.

A településen az alapinfrastruktúra kiépült. Az otthonok 50%-ában élvezhetik a kábeltelevízió adta előnyöket.

A településen aktív a civil szféra. Már 20 éve működik a Német Nemzetiségi Tánccsoport, 2002-ban alakult meg a Német-Magyar Kulturális Egyesület, még ugyanebben az évben a Faluszépítő Egyesület is szárnyakat bontott, s azóta sok programmal színesíti a település életét.

Az ide látogatóknak érdemes megtekinteni a római katolikus templomot, amely homlokzat előtti órapárkányos toronnyal épült 1789-ben, késő barokk stílusban. Ugyancsak említésre méltó az evangélikus templom, mely 1886-ból való klasszicizáló épület. Az I. és II. világháború áldozatainak 1994-ben állítottak emlékművet. A falu központjában található Szent István szobra, valamint a Szabadság utca végén a Cene-kút. A községben élt és alkotott Ambrus Sándor szobrász. Alkotásai a Szabadság utcai szoborparkban, a Két úr kertjében tekinthetők meg. A programok változatosságát garantálja a nemrég átadott Pajtaszínház.